A megújuló energiaforrások lassan de biztosan bekúsznak a mindennapjainkba, hiszen mindannyiunk álma egy olyan világ, amelyben az energia mindenki számára szabadon elérhető. Ám még mindig sok a félreértés ezekkel az energiaforrásokkal kapcsolatban. Nézzük, melyek ezek!

1. tévhit: A megújuló energia nem lesz elég

Kizártnak tartja, hogy fedezni fogja a szükségleteit? Pedig a megújuló technológiák igen megbízhatóan, és költséghatékonyan működnek még nagy arányú felhasználás esetén is. Ha minden jól halad, 2050-re a világ majdnem teljes energiaszükséglete fedezhető lesz megújuló energiaforrásokból.

Már most is van két szép példánk:

• Spanyolország, ahol 2013-ban a szélenergia volt a legnagyobb villamos energia forrás, megelőzve ezzel az atomot, a szenet és a gázt. Ráadásul ugyanebben az évben az ország szárazföldi áramigényének 42%-át fedezték a megújuló energiaforrások.
• Portugália elektromos energiájának több mint 70%-át megújuló forrásokból állítja elő  (2013.évi első negyedéves adat)
  

Sokan attól is tartanak, hogy a megújuló energia nem lesz képes folyamatos áramellátást biztosítani. Akik így gondolkodnak, még biztosan nem hallottak az okos hálózati megoldásokról, amelyek akkor kapnak nagy szerepet, amikor a szél- és a napenergia aránya átlépi a 30%-ot. Ha nyomon követjük, és irányítjuk az energiafelhasználást (például gondoskodunk róla, hogy a sok energiaforrás minél szélesebb területen szétszórva álljon rendelkezésünkre), akkor az ellátás folyamatos lesz.

A megújuló energia jövője tehát biztosítva van.

2. tévhit: a megújuló energia rombolja a környezetet

Valóban káros volna a környezetünkre nézve?

Először is nézzük a szén-dioxid-lábnyomot. A megújuló energiának ugyan van szén-dioxid-lábnyoma, de meg is térül, hiszen kb. olyan mértékű CO2-kibocsátást spórolunk meg velük, mint amennyi a használatukhoz kapcsolódik. Még ha a napelemeket is nézzük, négy év alatt náluk is nulla lesz a lábnyom értéke.

Igen, kárt okozhat a madaraknak, és a denevéreknek, de csak abban az esetben, ha a telepítés előtt nem végeznek környezeti hatásvizsgálatot. Nyilván ahol a vándormadarak és helyi madarak populációinak területi eloszlása igen sűrű, ott nem szabad szélerőműveket telepíteni.

Zajkérdés. Egy szélerőmű működése nem jár nagyobb zajjal, mint a szén- vagy atomerőművek. A legtöbb esetben a panasz igazi forrása a kevésbé tetszetős külső volt, és amint a közösség bevételhez jutott a megújulóenergia-projektekből, a zajjal kapcsolatos kritikák megszűntek.

Földhasználat: Elveszik-e a megújuló energia-projektek a területet az állattartástól, legeltetéstől? Távol legyen! A gazdálkodásra és szarvasmarha-legeltetésre sincs hátránnyal a megújuló energia használat. A marhákat például abszolút nem zavarják a szélerőművek a legelésben, sokszor egészen közel legelésznek.

3. tévhit: Nagyon sokba kerül ez nekem

A megújuló energia horribilis áráról rémtörténetek keringenek. Pedig mára már elmondhatjuk, hogy a szél- és a napenergia ára nagy mértékben csökkent. A lényeg csak az, hogy rendelkezésre álljanak a megfelelő energiaforrások. Ha ez megvan, akkor a megújuló technológiák igen költséghatékonyak tudnak lenni.

Nagyon sok országban sokkal jobban járnak a megújuló energiaforrásokkal, mint a hagyományos verziókkal (szén, gáz, atomenergia). Ilyen például Ausztrália, ahol a napenergia olcsóbb, mint az új, szenet és földgázt égető erőművekből származó elektromos áram, és további 19 országban is versenyképes.

Miért mondjuk azt, hogy a megújuló energiaforrások egyre jobban megérik? Azért, mert példának okáért a szél- és a napenergia ingyen van, nem kell számolni üzemanyagköltséggel. Gondoljunk csak például a szénerőművek szénbeszerzéseire, ami nem egy olcsó mulatság, és még a környezetet is jócskán terheli. Szóval a megújuló energia gazdaságossága egyértelműen jó hír a fogyasztók számára.